Bár az agy sajátos önvédelmi mechanizmusa képes védelmet nyújtani a szervezetre ártalmas anyagok és betegségek ellen, sok esetben éppen emiatt nem hatnak rá az életmentő gyógyszerek sem. A vér-agy gát ideiglenes megnyitásával a probléma orvosolható, az erre irányuló kísérletek ígéretesek, de a széles körű alkalmazás még várat magára.
Mi hát a megoldás, ha valaki nem akar éveket várni?
Az emberi agyat megtámadó betegségek vizsgálata sok esetben megkönnyítette a szerv pontosabb megismerését. Így derült fény arra is, hogy az agy rendelkezik az egyik legkifinomultabb védekezési mechanizmussal. Azt a szűrőt, ami megakadályozza, hogy az agyba káros anyagok jussanak, vér-agy gátnak hívják; ez a gát azonban a hasznossága ellenére számos probléma forrása. Bár a vér-agy gát csökkenti annak esélyét, hogy a szervezetre veszélyt jelentő események (betegségek, fertőzések vagy egy komolyabb mérgezés) az agyat is károsítsák, éppen ez nehezíti meg azoknak a betegségeknek a gyógyítását, amik közvetlenül az agyat támadják. Az Alzheimer- és Parkinson-kórt, vagy az agydaganatot orvosló készítményeket ugyanis a gát éppúgy megszűri, mint a káros anyagokat. Szélsőséges esetekben megoldást jelenthet a koponya felnyitása, de ez csak vészhelyzetben vagy közvetlen életveszélyben indokolt. Az otthoni koponyalékelés elkerülése érdekében az orvostudomány számos kísérletet végzett, ami a gát ideiglenes megnyitásához vezethet.
Belépés csak engedéllyel
A gát létezésével elsőként a világhírű Paul Ehrlich szembesült. Ehrlich állatkísérletekben fedezte fel, hogy a véráramba fecskendezett színezőanyag az agyat kivéve mindenhol felszívódik a szervezetben. Edwin Goldmann, Ehrlich tanítványa a másik oldalról közelítette meg a kérdést: ő az agyba injekciózta a színezőanyagot, aminek viszont a testben nem volt kimutatható hatása. A további kutatások során kiderült, hogy az agy hajszálereit összekapcsoló sejtek olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, hogy a nagyobb méretű molekulák képtelenek átjutni rajtuk, így megrekednek a test véráramában. A sejtek felülete lehetővé teszi, hogy a zsíroldékony molekulák átjuthassanak a gáton; a víz és a gázok könnyebben jutnak át rajta, szemben az elektrolitokkal és a glükózokkal.
A trójai faló
A vér-agy gát kicselezésére alkalmas megoldással először William Pardridge, a UCLA gyógyszerkutatással is foglalkozó professzora állt elő. Pardridge rájött, hogy az agy érhálózatát összekötő sejtek felszínén vagy fehérje található, vagy az inzulin megkötésére alkalmas receptorok, ami a zsírok és szénhidrátok feldolgozásához szükséges. A fehérjék ugyanis eljuttatják a szükséges inzulint a sejtekbe, majd az étvágyat szabályozó hormonként folytatják útjukat. Mivel a gát kényes ízlése megváltoztathatatlannak bizonyult, Pardridge és kollégái a másik oldalról közelítették meg a kérdést. Kísérleteik során az inzulint és a transzferrint (vasszállító fehérjét) használták fel, hogy ezek segítségével juttassanak más vegyületeket az agyba. Olyan antitesteket állítottak elő, amik képesek ezeket megkötni, majd összeolvasztották ezeket az agyba eljuttatni kívánt gyógyszerekkel. Az elképzelés helyesnek, a kísérlet pedig sikeresnek bizonyult. …. Az ígéretes kezdeményezések ellenére a szélesebb körű alkalmazásra még várni kell. A különféle módszereket alapos vizsgálatnak kell alávetni, mire beigazolódhat, hogy nem ártalmasak az emberi szervezetre sem. A kutatások azonban lassan haladnak. Ennek oka, hogy a kísérletek költségesek, ám mivel radikális beavatkozásokról van szó, az átlagosnál alacsonyabb pénzügyi támogatást kapnak. Forrás: index.hu A teljes cikk elolvasásához kattints ide: http://index.hu/tudomany/biotech/2011/11/18/ellenall_a_gyogyszereknek_az_emberi_agy/ Ha szeretnéd megtudni, hogy mégis mi az, ami már ma is képes átjutni a vér-agy gáton, akkor kattints erre az oldalra: Mit tartalmaz a Soul?
Érdekes volt? Hasznosnak találtad?
Akkor add meg az email címedet az oldal tetején lévő sárga dobozban, hogy minden információról időben értesülj!
Sportolóknak
